Nagyon sok levelet kaptam az előző akkumulátoros írással kapcsolatban. Sajnos többnyire azt kifogásolták, hogy nehezen érthető, és nem vagy nehezen találták meg benne a keresett információt. Ezért határoztam el, hogy - négy év múltán - írok egy folytatást hozzá, kibővítve azt az azóta szerzett ismereteimmel.
Lássuk a kérdéseket!
Tapasztalatom, hogy az 'eggyel nagyobb' méretű akku még simán be szokott passzolni az autókba, kivétel például a Skoda 105/120 széria, aminek besüllyesztett akkumulátortartója van, és nemigen fér bele 55Ah-snál nagyobb akku.
A régi mérnök-igazság szerint is: mérni, mérni, mérni. Elő kell venni a centit, lemérni a régi akkut, meg az újat. A legjobb persze az, ha bele is lehet próbálni a helyére, de pl. a hipermarketes akkukkal ez ugye nem kivitelezhető.
A generátor terhelése jelentősen nem változik, bemutatom egy példán: akkucsere volt 45Ah-ról 55Ah-ra. Ha a töltőáram az akku kapacitásának 1/10-e, akkor az eddigi 4,5A-s terhelés helyett 5,5A-t kap a generátor. Ez szinte jelentéktelen változás, tekintve, hogy nemigen van 35A leadására képes generátortól gyengébb.
Amire még oda kell figyelni, az a kivezetők formája és elhelyezekdése, pl. a Suzuki és Renault tipusokba való akkuk kivezetései kisebb átmérőjűek, mint pl. az Opel vagy WV tipusokéi. Csak az eredetivel azonosan elhelyezett kivezetésű akkumulátort haszánljunk!
Meglepően sok ilyen levelet kaptam. A gondozásmentes akkumulátorok elektródjai kalciumos ötvözetből készülnek, így kisebb mértékű a vízbontás, nem kell ioncserélt vizet utántölteni, ezért a cellák lezárhatók. Az ilyen akkumulátorok teteje sima, nincs rajtuk az a 6 darab kicsavarható zárókupak. Általában van egy áthúzott Pb jel is rajtuk, jelezve, hogy az elektródok anyagában egyáltalán nincs ólom. Ha egy módunk van rá, csak ilyen akkumulátort vásároljunk. Megéri azt a 15-20% többletköltséget. Jóval tovább bírják, mint a karbantartásszegény tipusok.
Biztosan nem 'világít' :) Az egy ún. varázsszem, egy kémiai úton működő töltöttségjelző. Két fajtája van, az egygolyós és a kétgolyós. Működési elvük lényege az, hogy a bennük lebegő golyó sűrűsége közelít az ideálisan feltöltött akkumulátor savának sűrűségéhez. Attól függően, hogy az akku mennyire van feltöltve, vagy mennyi a savszintje, a golyó annak megfelelően helyezkedik el egy tokban.
Az egygolyós varázsszem állapotai:
| | |
| zöld | fekete/szürke | sárga/fehér |
| Az akkumulátor fel van töltve és üzemkész. | Az akkumulátor ki van merülve, már nem biztos az indítás. Töltés szükséges. | Az akkumulátorban a sav szintje lecsökkent, az akkumulátor valószínűleg tönkrement. |
A kétgolyós varázsszem állapotai:
 |  |  |  |
| zöld | sárga/sötét | piros | fehér |
| Az akku fel van töltve, üzemkész. | Az elektrolitszint és a töltöttség is kielégítő. | Az elektrolitszint kielégítő, de a töltöttség alacsony. | Az elektrolitszint alacsony, az akku valószínűleg tönkrement. |
Az, hogy a töltésjelző lámpa nem világít, csak annyit jelent, hogy a generátor kap gerjesztést, arról nem ad tájékoztatást, hogy az állórészen mekkora feszültség indukálódik, vagy milyen árammal tölti az akkut. Leggyakoribb esetben akkor világít, ha elszakad a generátort hajtó ékszíj. Az akkumulátor töltéséről a régebbi autókban és teherautókban egy középnullás ampermérő tájékoztatott (ha többet volt a minusz tartományban, az azt jelentette, hogy az akku folyamatosan kisül), a mai modern autókban azonban ilyen nincsen. Ha az autó 'leszívja' az akkut, annak több oka lehet.
A legegyszerűbb az, ha az akku négy évnél régebbi, vagy sokat van használva nagy melegben. Ilyenkor csökken az energialeadó, ill. a hidegindító képesség. Nagyon egyszerű kideríteni, hogy ez-e a probléma. Akkumulátortöltővel feltöltve az akkut (akkor van feltöltve ha az akkutöltő töltőárama 1A alá csökken, vagy átvált csepptöltés üzemmódra), bekapcsoljuk az autó helyzetjelző (városi) világítását. Ez 4*5W=20W (~1,5A) terhelés. Ha egy óra múlva megmérve az akkumulátor kapocsfeszültségét, az 12V felett van, az akku még jó, a hiba máshol keresendő. Ha 12-11V között van, az egyszerűen az jelenti hogy az akku az élettartama végéhez közelít, de még bírja egy darabig. 11V alatti feszültségnél: az akku sajnos cserére érett. Autóvillamossági szerelők erre a vizsgálatra ún. terhelővillát használnak, azzal egy pillanat alatt kiderül, hogy mi a helyzet, csak drága.
Ha az akkumulátor ezek szerint jó, de az autó néha-néha így is 'leszívja', érdemes az autót elvinni autóvillamossági szerelőhöz, mérjék ki a generátort, vagy keressék meg, melyik fogyasztó meríti le az akkut. Ugyanezt kell csinálni akkor is, ha egy garanciás akkumulátor tönkremegy. A szakember átvizsgálja az autó villamos rendszerét, ha jó, ezt rávezeti az akku garanciapapírjára és ezzel lehet menni kicseréltetni az - ezek szerint gyári hibás - akkut.
Ha az akku fel van töltve (akkutöltő), akkor egyszerű: az önindító hibás, igazából csak négy baja lehet, van kettő olcsóbb, és kettő drágább. A legolcsóbb az, ha az akkumulátort az önindítóval összekötő vezeték csatlakozása korrózió vagy hibás szerelés miatt kontakthibás. Ez onnan derül ki a legegyszerűbben, ha egy sikertelen indítási kísérlet után óvatosan megérintjük a csatlakozási/bekötési pontokat. Ha forró, ott a hiba. Az olcsóbb, ha a szénkeféi koptak el, ilyenkor egy sima kitakarítás+kefecsere orvosolja a problémát. A drágább, ha a bronzperselyek koptak el, ehhez szét kell szedni az önindítót, kisajtolni a régi perselyeket, újakat venni vagy gyártatni, és visszasajtolni. A harmadik a legdrágább, ez akkor van, ha már túl van az önindító pár kefe meg csapágycserén és elkopott a kommutátora. Ezt már olyan költséges megjavítani (ha meg lehet egyáltalán), hogy gazdaságosabb újat venni.
2006.08.13, ToCsA